Hogyan készülj fel a nyugdíjra? II.rész

Az első részben (link a kép alatt) már megírtuk, miért képtelenség a mai nyugdíjrendszer fenntartása, és hogy ebből következően, miért nem szerencsés az állami nyugdíjra hagyatkoznunk. Nem véletlen, hogy a 2005-ben bevezetett többpillérű nyugdíjrendszer mind befektetési alapokon nyugszik. Ennél jobbat mostanáig senki sem talált ki az átlagember számára.

Hogyan készülj fel a nyugdíjra?   II.rész

Ma már számos pénzügyi termékkel találkozhatunk a piacon, amelyről azt állítják, hogy nyugdíjunk bebiztosítására szolgálnak: különböző megtakarítási sémák, spórolásos biztosítások (investičné živ. poistenie), aranymegtakarítás stb. Mindegyiknek megvan a pozitív és negatív oldala is, ezekről majd a következő részekben beszélünk. Ami azonban biztos, hogy a 2. pillérrel nem nagyon nyúlhatunk mellé, amennyiben a megfelelő stratégiát választjuk megkötésekor.

Az előző részben elmagyaráztuk, hogy minden dolgozó ember köteles bruttó fizetésének 18%-át a Szociális Biztosítóba küldeni, ahonnan majd az bekerül a „közösbe“, hogy legyen miből kifizetni az aktuális nyugdíjasokat. A 2. pillér megkötése lehetővé teszi, hogy ez a 18 százalék 13,75% és 4,25% arányban kettéválljon, és a kisebb rész a mi saját nyugdíjszámlánkra kerüljön, míg a 13,75% továbbra is a „közösben“ landol. A 4,25% tehát a saját tulajdonunk marad, és az általunk megválasztott nyugdíjkezelő társasághoz kerül, ahol hónapról hónapra gyarapodik és kamatozik számlánkon.

Ábrán szemléltetve:

nyudij-1.png

A nyugdíjszámlánkon lévő pénzt a nyugdíjkezelő társaságok aztán tovább kamatoztatják a pénzügyi piacon, tehát befektetik. Itt jön a kulcsfontosságú rész, amely egyben az egyik legjobb példa is arra, hogy az átlagembernek milyen alacsonyak a pénzügyi ismeretei, és hogy mennyibe kerülhet a könnyelműség ezen a területen. Minden takarékoskodó négyféle tőkealap közül választhat: kötvény, garantált-részvény, kevert és indexalap.

eloszlas.png

Ahogy láthatjuk, a 2. pillérben lévők 80%-a a kötvényalapú stratégiát választotta. Ennyi ember valószínűleg nem tévedhet, gondolhatnánk, nagyon jó stratégia lehet, ha ötből négy ember ezt választja. Nézzük csak meg azonban, hogy az utóbbi években, hány százalék hozamot jelentett az embereknek ez a választásuk!

kotvenyalap.pngLátjuk, a hozamok nem a legmagasabbak, épphogy csak elérik az infláció szintjét. Nagy tőkenövelésről tehát nem beszélhetünk. Most nézzük meg, miért is mondják, hogy hosszútávon csak a részvények biztosítják pénzünk reális gyarapodását. Az indexalap szintén részvényekbe fektet, méghozzá nagyon olcsón. A következő táblázatban láthatjuk az indexalap teljesítményét a megalakulásuk óta.

indexalapu.png

A különbség szemmel látható. Mivel kizárólag a kamatok sok esetben nem fejezik ki pontosan a hatalmas eltéréseket, egy példán szemléltetnénk, mit is jelentenek ezek a számok, ha egy bruttó 1000 eurós keresettel rendelkező ember 40 évig az egyik vagy a másik tőkealapot választotta.

kulonbseg.png

Ha a részvények hozzák az utóbbi 70 év hozamát, és a kötvények is az infláció szintjén fognak mozogni, akkor az összehasonlítás teljesen reális. Ha belegondolunk, 2 cm távolság van a 2. pillér nyomtatványán a kötvény- és az indexalap négyzete között. Ez a 2 cm, reálisan 80.000 eurós veszteséget illetve pluszt jelenthet számunkra, ha jól karikázunk. Mivel, nagy valószínűséggel az emberek döntő többsége inkább a 112.000 eurót választaná a 31.000 helyett, így nem maradt más, mint kijelenteni, hogy az emberek pénzügyi alapismeretei ténylegesen hiányosak.

Természetesen, ahogy mindenhol, itt is vannak hátrányok. Nem szabad csak a 2. pillérre hagyatkoznunk, mivel magas a politikai rizikó. Az utóbbi 12 évben, nem kevesebb mint huszonhatszor változtattak a 2. pillérre vonatkozó törvényen. Szintén nem ajánljuk az ötven évnél idősebbeknek az indexalapú kötvény választását. Szerencsére a 2. pillér nagyon flexibilis, és egy egyszerű kérvény segítségével változtathatunk a meglévő stratégiánkon.

Ha optimálisan szeretnéd beállítani a stratégiád, ne félj írni nekünk, szívesen segítünk. Ha véletlenül épp nemrég kötelezted el magad a kötvényalap mellett, most már ne lépj át minden vagyonoddal az indexalapba, várd meg vele a következő gazdasági válságot, ugyanis nagyon szép hozamokra tehetsz szert. Arról, hogy a gazdasági válságok miért remek lehetőségek akár a pénzünk megduplázására is, egy következő cikkünkben írunk majd.

Ezt feltétlenül olvasd el!

Mennyi pénzre van szükségem, ha nyugdíjba szeretnék menni? - Avagy a 4 százalékos szabályMennyi pénzre van szükségem, ha nyugdíjba szeretnék menni? - Avagy a 4 százalékos szabály

Ezek még érdekelhetik

Ki ne szeretne gyorsan meggazdagodni, ráadásul legálisan és etikusan? Gondolom mindenkit érdekel a téma. Ezekkel a feltételekkel azonban egy baj van. Egyszerre mindhárom feltétel fennállása esetén csak nagyon ritkán és nagyon keveseknek sikerül. A többség számára elérhetetlen.
Teljes cikk
Biztos vagyok benne, hogy az inflációról már mindenki hallott, sokan rá is vágják, hogy az a pénzromlás, vagyis a pénz folyamatos elértéktelenedése. De belegondolunk abba, hogy ez évek során mit is okoz?
Teljes cikk
A kötvényekről szóló értekezés első részét annál a kérdésnél hagytuk abba, hogy meg kell-e várnunk a futamidő végét, hogy visszakapjuk a pénzünket? Sajnos hiába kopogtatnánk annál a társaságnál, vagy államnál, akinek a pénz kölcsönadtuk, idő előtt nem fogja azt nekünk visszaadni, ellenben semmi nem tiltja, hogy a kötvényünket értékesítsük valaki másnak. Ezt a kötvénypiacon tudjuk megtenni (itt alakul ki az árfolyam is, vagyis a kötvények pillanatnyi ára).
Teljes cikk
Utóbbi időben engem is többen kérdeztek a Bitcoinról, hogy érdemes-e ide pénzt befektetni. Nos, kezdjük is sorjában.
Teljes cikk
Sokat írtunk eddig arról, hogy hol éri meg spórolni, és hol abszolút nem, rövid és hosszútávon egyaránt. Amiről azonban eddig kevés szó esett, az hogy pontosan mennyit érdemes félretenni, és mi legyen a célunk az egésszel.
Teljes cikk
Ebben a cikkben a nyugdíjrendszerünk harmadik pilléréről lesz szó, amit ún. önkéntes nyugdíjbiztosításnak (doplnkové dôchodkové sporenie) nevezünk. Ez is egyfajta spórolás, amely a nyugdíjunk bebiztosítása céljából jött létre a 2004-es nyugdíjreform során. Mivel nyugdíjunkra gondolva nem előnyös csak egy forrásra hagyatkoznunk, ezért biztosan érdekes lehet számunkra ez a lehetőség is, viszont nem mindenkinek válik előnyére.
Teljes cikk