Így spórolj a gyermekednek II.

A cikksorozat első részében bemutattam a különböző megtakarítási lehetőségeket. Kiderült, hogy az egyes megoldások között hatalmas különbségek vannak mind költségekben, mind pedig várható hozamban. A második részben a már megismert legoptimálisabb lehetőségeket részletezem.

Így spórolj a gyermekednek II.

Ahogy azt láttuk, havi 20 eurós megtakarítás esetén is könnyen okozhatnak több ezer eurós, szélsőséges esetben akár 10.000 eurós különbségeket is. Egyedül a lakástakarékpénztárak gyerekeknek szóló termékeit nem elemeztem, viszont ezekről készült egy hasznos cikk a honlapon, melyből megtudhatjuk, hogy a terméket gyakorlatilag egy betétkönyv szerű termékké degradálták le. A cikk első részében pedig láttuk, hogy az ilyen termék a lehető legkisebb hozammal jár.

Ha tehár úgy döntünk, hogy a félretett pénzünket inkább a gyermekünk számára szeretnénk kamatoztatni és nem a pénzügyi cégek zsebét szeretnénk vele kitömni, akkor a legoptimálisabb választás, ha passzívan kezelt befektetési alapokat választunk, hiszen ezeknek a legalacsonyabb a költségük. Amit meg, ugye, nem fizetünk ki költségként, az a saját zsebünkben marad, és szépen gyarapszik.

Ebben a cikkben már nem a költségeké a főszerep, hanem az, hogy további apró lépésekkel milyen további pozitívumokat tudunk előidézni.

Nézzük is a kiindulási adatokat:

Havi 20 eurót spórolunk a gyermekünknek 25 éven keresztül. Összesen ez 25 év x 12 x 20 euró = 6.000 eurót jelent. Levonva minden költséget és így 8,7%-os nettó hozammal számolva[1] 25 év múlva 18.768 euró lesz várhatóan a számláján.

 hogyan sporolj a gyermekednek illusztracio 1..png

Az első cikkhez képest eddig nem mondtam újat, de játszunk el a gondolattal, hogy nem 6.000 eurót teszünk félre, hanem beledobunk még egy ezrest rögtön az elején. Ezt a pénzt, ha akarjuk könnyedén összeszedjük a gyereknek. Hiszen 800 euró körüli összeget kapunk az államtól gyerek születésére, meg a rokonok is sürgölődnek babalátogatáskor és az ajándéktáskában a különféle játékok és ruhácskák között sokszor boríték is lapul. És most őszintén, nem kellene félretenni ezt a pénzt inkább továbbtanulásra vagy lakhatásra, ahelyett, hogy megvesszük a tizenötödik plüssállatot és a huszonkettedik rágókát?

Nézzük is, hogy hogyan változik a vagyon nagysága 25 év múlva, ha rögtön az elején egy ezressel indítunk:

 hogyan sporolj a gyermekednek illusztracio 2..png

A várható vagyon nem csak egy ezressel ugrik meg, hanem ennek hétszeres összegével, pontosan 7.160 euróval! Betettünk egy ezres és hét darab ezrest veszünk ki. Ennyit csinál a kamatos kamat 25 év alatt.

Most játszunk el azzal a gondolattal, hogy gyermekünk ezt a pénzt nem fogja felhasználni, hanem mondjuk a saját ingatlanának jelzáloghitelét fogja vele fedezni[2]. Az éves hozam felét, azaz 8,7%/2=4,35%-ot folyamatosan kivesz a befektetésből. Ez pénzben 1.128 euró évente, míg havonta 94 euró. De a vagyon ezután is gyarapszik éves 4,35%-os hozammal! Sőt a kivehető összeg is növekszik évi 4,35%-kal (de most ezzel nem számolok)! Nézzük mi történik a vagyonnal a következő 30 évben, ameddig a jelzáloghitel tart:

hogyan sporolj a gyermekednek illusztracio 3..png

Tehát a gyermekünknek lehetősége van 25 éves korában arra, hogy felhasználva a szülők által gyűjtött vagyon támogatását havi szinten 94 euróval csökkentse a jelzáloghitelét úgy, hogy a vagyont nem használja el, hanem az még - igaz fele akkora hozammal, de - továbbra is gyarapszik. A vagyon 55 éves korára 171.305 euróra nő úgy, hogy ahhoz egy fillért sem tett hozzá, sőt 30 éven keresztül havi 94 eurót, azaz összesen 94*12*30=33.840 eurót kivett belőle a saját jelzáloghitele törlesztésére.

És mindezt miből? Mindössze havi 20 euróból, meg abból, hogy a nagypapi és nagymami meg a rokonok borítékban érkező pénzét időben a legmegfelelőbb helyre tettük. Lehet, hogy ezek a számok eléggé hihetetlenek, de a statisztika és az exceltábla nem hazudnak. Kamatos kamat a világ nyolcadik csodája, nézz utána.

És lehet ezt még fokozni?

Naná! Szülőként az mellett, hogy a gyereket etetjük és ruházzuk, bizony még nevelnünk is kell. És sok minden más mellett jó lenne pénzügyi tudatosságra is nevelnünk, mivel az oktatási rendszerben elég nagy hiányosságok vannak ezen a területen. És mi lenne megfelelőbb erre, ha nem egy olyan számla, melyet a gyerek is lát és tapasztal? Olyan pénzügyi termékeket kell választanunk, melyek a szülők mellett a gyereket is értesítik a vagyon alakulásáról, változásáról (pl. rendszeres, havi e-mail formájában). Természetesen a gyerek eleinte ennek semmi hasznát nem veszi, sőt még iskolás korában is valami misztikum lesz számára, de ahogy közelít a felnőttkor felé úgy fogja egyre jobban érteni a befektetés és megtakarítás fontosságát és szabályait. És akár módja lesz kiegészíteni a saját befektetési számláját a zsebpénze vagy a nagyszülők szülinapi borítékpénze egy részével is. Mert ugye az élet és a tapasztalat a legjobb tanító.

És igen, szülőként ezzel megalapozom a gyerek jövőbeli vagyonát, lakhatását és pénzügyi nevelését. mindössze havi 20 euróból.

 

[1] Az indexkövető passzív befektetési alapok teljesítménye könnyen nyomonkövethető az interneten. Az elmúlt 100 év átlagos éves teljesítménye költségek nélkül 10% körül van. Erről magad is meggyőződhetsz a https://dqydj.com/dow-jones-return-calculator/f

honlapon. Az összes költséget levonva még mindig megmarad kb. 8,7%-os éves nettó hozam.

[2] Erről részletesen majd egy cikk fog szólni, lényege az, hogy saját havi jövedelmünk (fizetésünk) helyett a befektetéseink hozamából is tudunk jelzáloghitelt fizetni. Ez esetben jelenleg számoljunk azzal, hogy a 8,7%-os nettó hozam felét árfolyamnövekedés, a másik adja felét pedig osztalékok adják, melyet akár ki is vehetnénk.

Ezt feltétlenül olvasd el!

Miért tiltakoznak a gazdák? Mi a baj a földtörvényekkel? III. részMiért tiltakoznak a gazdák? Mi a baj a földtörvényekkel? III. rész

Ezek még érdekelhetik

Gyakorló szülőként magam is szeretnék „mindent” megadni a gyermekemnek. Persze a „minden” mindenkinek mást jelent és inkább az elvekhez és a rendelkezésre álló anyagiakhoz van köze. Nem szeretnék ebbe részletesen belemenni, és inkább csak egy pénzügyi témát boncolgatnák, mely szinte mindin szülőnél előjön. Miszerint:
Teljes cikk
Mik is azok a kötvények? Ha kiindulunk a hivatalos magyar megnevezésükből, akkor könnyen kideríthetjük, hogy mit is jelentenek. Hivatalosan a kötvény neve „hitelviszonyt megtestesítő értékpapír”, vagyis minden bizonnyal valamilyen hitelezésről és értékpapírról lehet szó. Minden esetben szükség van egy hitelezőre, aki a pénzt, vagyis a hitelt adja és egy társaságra, vagy államra, mely a hitelt fogadja, valamint a kötvényt kibocsátja. Tehát kötvény lényegében egy hitelről szóló igazolás. A kötvényeknek rengeteg fajtájuk van, különbözhetnek az időtaramban, vagyis a lejárati időben, kamatfizetési gyakoriságban (havi, éves, egyszeri, stb.), kamat mértékében, törlesztésben, pénznemben, stb.
Teljes cikk
Utóbbi időben engem is többen kérdeztek a Bitcoinról, hogy érdemes-e ide pénzt befektetni. Nos, kezdjük is sorjában.
Teljes cikk
Sokat írtunk eddig arról, hogy hol éri meg spórolni, és hol abszolút nem, rövid és hosszútávon egyaránt. Amiről azonban eddig kevés szó esett, az hogy pontosan mennyit érdemes félretenni, és mi legyen a célunk az egésszel.
Teljes cikk
Az utóbbi időben szinte lehetetlen megkerülni a bitcoin témát, mindenkit lázba hoz a január óta elért 300%-os növekedés. Sorra kapjuk a kérdést, hogy mi befektetnénk–e, és ha igen, mennyit, hogy meddig megy még fel az értéke, és hogy érdemes-e őket bányászni. Ezekre a kérdésekre nincsenek biztos válaszok. Ugyan mi sem vagyunk a kriptovaluták szakértői, de fontosnak tartjuk leírni, miért tekintjük a bitcoint inkább spekulációnak, semmint befektetésnek.
Teljes cikk
Az előző cikkben írtam a második legnagyobb hibáról, most leírom, hogy a befektetéseket illetően mi az átlagemberek legnagyobb hibája. Ez pedig nem más, mint az, hogy az átlagember nem befektetőként gondolkodik.
Teljes cikk