Megéri-e egyáltalán a 3.pillér?

Az első kérdés, ami mindenkinek a fejében megfordul a harmadik pillérrel kapcsolatban, hogy megéri-e egyáltalán? Mennyit spóroljunk benne? Melyik intézményben éri meg számlát nyitni? Milyen nyugdíjalapot válasszunk? Ezekre a kérdésekre adunk választ.

Megéri-e egyáltalán a 3.pillér?

Az első kérdés, ami mindenkinek a fejében megfordul a harmadik pillérrel kapcsolatban, hogy megéri-e egyáltalán? Nos, a válasz egyszerű: mindenképpen megéri 3.pillérrel rendelkezni abban az esetben, ha a munkáltatónk hozzájárul. Ugyanis a munkáltató hozzájárulása azonnali ’’kamatnak’’ tekinthető az általunk félretett összeg mellé. Ha a cégünk havonta ad 10 eurót 3. pillérünkbe, amennyiben mi is utalunk oda 5 eurót, azonnali 200 százalékos befektetésre teszünk szert. Erről részletesebben az előző cikkben írtunk.

A másik oldalról nézve saját pénzből csak annyit tegyünk félre a kiegészítő nyugdíjspórolásunkba, amennyi elégséges ahhoz, hogy a legnagyobb hozzájárulást ki tudjuk ’’csikarni’’ a munkáltatónktól. Ez példaként lehet a fentebb említett 5 euró saját összegre 10 euró munkáltatói hozzájárulás, vagy akár más formában is. Vannak olyan cégek, amelyek arányosan, mondjuk 1:1 arányban adják meg a hozzájárulások mértékét (ha 20 euróval járulunk hozzá, a cég is 20 euróval támogat bennünket), de találkoztunk már olyan esettel is, ahol szimbolikus 1 euró saját betétre 15 eurónyi hozzájárulás érkezett a cég részéről. Mivel a 3. nyugdíjpillérbe való hozzájárulás nem kötelező a munkáltatók számára, ezért általában csak a nagyobb cégek, multicégek élnek a lehetőséggel(pl. IBM, HP, US Steel, ZF, Volkswagen, KIA, stb.), főleg adóoptimalizálás céljából.

Az adóoptimalizálást mi is ki tudjuk használni, ugyanis a saját hozzájárulásunkat évi 180 euróig (ez havonta 15 eurónak felel meg) felhasználhatjuk az adóalapunk csökkentésére. Ez 19%-os adónál évi 34,20 € adókedvezményt jelenthet maximálisan. A 3.pillér előnyeit ezzel ki is merítettük.

Miért ne spóroljunk többet a 3.pillérben? Ennek több oka is van... 

1.Magas kezelési költség

A nyugdíjtársaságok magas kezelési költséget számolnak fel, ellenben ezek az alapok jóval alacsonyabb hozamot adnak, mint a piacon megtalálható másfajta befektetési alapok. 2018-ban a törvény által megszabott maximális kezelési költség az alap értékének 1,4%-a évente, plusz a hozam 10 százalékát is felszámolják illetékként.

2.Alacsony likviditás

A harmadik nyugdíjpillérben a pénzünk le van kötve a nyugdíjba lépésünk idejéig, tehát jelen pillanatban 62 éves korunkig nem férünk hozzá. Csupán tíz évente egyszer, akkor is csak a saját betétünkből vehetünk ki, a munkáltatói hozzájárulást muszáj békén hagynunk. Azonban kivételes esetekben költekezhetünk belőle hamarabb, pl. ha szolgálati nyugdíjba vonulunk és betöltjük az 55. életévünket, vagy rokkantság esetén. 

3.Alacsony hozam és kevés befektetési lehetőség

Ha saját tőkéből való befektetésben gondolkodunk, szintén nem ajánlatos ez a kiegészítő nyugdíjpillér. Szlovákiában jelenleg négy kiegészítő nyugdíjalap-kezelő társaság működik, amelyek összesen 16 nyugdíjalappal rendelkeznek. A befektetési stratégia kiválasztásánál tehát nagyon megvan fogva a kezünk, ha figyelembe vesszük, hogy csupán öt kiegészítő nyugdíjalap hoz 2 százaléknál többet évente, ez nagyon gyér választéknak tűnik. Ellenben a magánszférából kedvünkre válogathatunk a több száz befektetési alap közül, amelyek jóval magasabb hozammal kecsegtetnek.

Ha van harmadik pillérünk, vagy tervezünk kötni, akkor mégis hol éri meg?

Szlovákiában négy kiegészítő nyugdíjalap-kezelő társaság van jelen, mégpedig: AXA, NN-Tatry Sympatia, Stabilita, DDS Tatra Banky.

fondok-1.jpg

Mint már fentebb is említettük, ezek összesen 16 alapot kezelnek, tehát nincs sok választási lehetőségünk. Amint megnézzük az utóbbi 5 év hozamainak átlagát, máris két intézményre szűkül a kör, mégpedig az AXA és az NN-Tatry Sympatia kiegészítő nyugdíjalap-kezelő társaságaira. Két alap, az ’’AXA Globálny akciový fond‘‘ és az ’’NN Rastový príspevkový fond‘‘ rendelkezik számunkra érdekes, körülbelül 5 százalékos évenkénti hozammal, tehát mindenképp ezek közül válasszuk ki azt, amelyikkel a munkáltatónknak van szerződése. Amit még mindenképp meg kell említenünk, az az ''NN Indexový príspevkový fond''. Összehasonlítani a többivel 5 éves átlagban lehetetlen, ugyanis ezév júliusában nyitották meg, azonban tudjuk, hogy az indexkövető alapok hosszútávon képesek az évi 7-8 százalékos hozamra is, tehát ha fiatalok vagyunk és még minimum 15 évünk van a nyugdíjig, ezzel is bővíthetjük a 3. pillérünk portfólióját.

Mi van akkor, ha a másik kettőben van a pénzem?

Természetesen a 2.pillérhez hasonlóan itt is változtathatunk intézményt, egy év elteltével illetékmentesen. Ha még nem telt le az egy év a társaságunknál, akkor várjuk meg, ugyanis egy éven belül az illeték az átlépésért a számlaegyenlegünk 5 százaléka.

Összegzés:

Ha hozzájárul a munkáltatónk, mindenképp használjuk ki a 3.pillért, válasszuk a fent említett három alap valamelyikét, használjuk ki az adókedvezmény lehetőségét, így a jövőben csak jól járhatunk. Ellenkező esetben saját tőkéből ne fektessünk a 3. pillérbe, nyugdíjspórolásként válasszunk más lehetőségeket, pl. befektetési alapokat egyenesen alapkezelői társaságokon keresztül.

 

 

 

 

Ezt feltétlenül olvasd el!

Miért tiltakoznak a gazdák? Mi a baj a földtörvényekkel? III. részMiért tiltakoznak a gazdák? Mi a baj a földtörvényekkel? III. rész

Ezek még érdekelhetik

Ha ügyfeleinkkel a spórolásról, invesztíciókról beszélgetünk, rendszeresen felteszik nekünk a kérdést, hogy mit szólunk a Prima Banka 5 százalékos spórolásához. Ez már gyanúsan sok a jelenlegi kamatlábak mellett, éppen ezért muszáj megnéznünk közelebbről, mit is takar valójában az ajánlat.
Teljes cikk
Sokat írtunk eddig arról, hogy hol éri meg spórolni, és hol abszolút nem, rövid és hosszútávon egyaránt. Amiről azonban eddig kevés szó esett, az hogy pontosan mennyit érdemes félretenni, és mi legyen a célunk az egésszel.
Teljes cikk
Ki ne szeretne gyorsan meggazdagodni, ráadásul legálisan és etikusan? Gondolom mindenkit érdekel a téma. Ezekkel a feltételekkel azonban egy baj van. Egyszerre mindhárom feltétel fennállása esetén csak nagyon ritkán és nagyon keveseknek sikerül. A többség számára elérhetetlen.
Teljes cikk
Konkrét termékekről csak akkor érdemes beszélnünk, ha már tudjuk, mik az elérni kívánt céljaink és tudjuk, mekkora összeg szükséges az adott célok megvalósításához. Nagyon gyakori hiba, hogy túlságosan a részletekre összpontosítunk, és nem látjuk magunk előtt a teljes képet.
Teljes cikk
Mik is azok a kötvények? Ha kiindulunk a hivatalos magyar megnevezésükből, akkor könnyen kideríthetjük, hogy mit is jelentenek. Hivatalosan a kötvény neve „hitelviszonyt megtestesítő értékpapír”, vagyis minden bizonnyal valamilyen hitelezésről és értékpapírról lehet szó. Minden esetben szükség van egy hitelezőre, aki a pénzt, vagyis a hitelt adja és egy társaságra, vagy államra, mely a hitelt fogadja, valamint a kötvényt kibocsátja. Tehát kötvény lényegében egy hitelről szóló igazolás. A kötvényeknek rengeteg fajtájuk van, különbözhetnek az időtaramban, vagyis a lejárati időben, kamatfizetési gyakoriságban (havi, éves, egyszeri, stb.), kamat mértékében, törlesztésben, pénznemben, stb.
Teljes cikk
A cikksorozat első részében bemutattam a különböző megtakarítási lehetőségeket. Kiderült, hogy az egyes megoldások között hatalmas különbségek vannak mind költségekben, mind pedig várható hozamban. A második részben a már megismert legoptimálisabb lehetőségeket részletezem.
Teljes cikk