Mi a baj a földtörvényekkel? Miért tiltakoznak a gazdák? I. rész

Az utóbbi időszak forró témája a földművelésügyi tárca és a gazdák vitája, az agrárszektor működésének kritikája, amely országos traktorfelvonulásban csúcsosodott ki. Szlovákia déli régiója termőföldben gazdag vidék, a mezőgazdasági munka gazdag tradíciókra tekint vissza, sok járásban még jelenleg is a legfontosabb bevételi forrásnak tekinthető. Kijelenthető, hogy széles réteget érintő kényes problémáról van szó.

Mi a baj a földtörvényekkel? Miért tiltakoznak a gazdák? I. rész

Valószínűleg sokunkban megfogalmazódtak különböző kérdések, melyek megválaszolása nem lehetséges 2 fő témakör részletesebb megismerése nélkül:

  1. Mezőgazdasági földek tulajdonjogának megszerzése,
  2. Mezőgazdasági földek használatának, bérlésének feltételei.

A felsorolt pontok tartalmi és információs szempontból nagyon kiterjedtek, így 2 bejegyzésben fogom megvizsgálni a törvények által előírt kötelességeket.

A mezőgazdasági földek tulajdonjogának megszerzésének szabályait a 140/2014 – es számú törvény tartalmazza, mely mindösszesen 9 paragrafusból áll, a reális életben nem kis bonyodalmakat okozva.

A mezőgazdasági föld tulajdonjogának átruházása szabályokhoz kötött. Abban az esetben, ha nem vonatkozik ránk egyetlen törvény által megszabott kivétel sem, eladási tervünket be kell jelentenünk a mezőgazdasági minisztérium nyilvántartásába valamint ki kell függesztenünk a településünk hivatalos hirdetőtábláján, legkevesebb 15 napig.

Az így nyilvántartásba helyezett mezőgazdasági földdel kapcsolatos vásárlási szándekát az jelezheti, aki  10 éve állandó lakhellyel vagy székhellyel (jogi személy esetén) rendelkezik Szlovákiában és a szerződés aláírása előtti 3 évben mezőgazdasági termelést végez vagy mezőgazdasági vállalkozást vezet. A szabályozás ezzel viszont nem ér véget, akik az előbb ismertetett feltételt teljesítik, több ajánlat esetén a törvény meghatározza, közülük kik élveznek előnyt a tulajdonjog átruházásánál:

  1. A törvény alapján a legelőnyösebb helyzetben az azonos településről származó személy található
  2. ha nem jelentkezik egyazon településről senki, előnyt élvez a szomszédos településről származó érdeklődő
  3. ha az első kettő kategóriából nem jelentkezik senki, akkor lehet sikeres az ország bármely pontján található személy

Ha a nyilvántartásba bejelentett földünkre az említett 3 kategóriából senki sem nyilvánítja ki vásárlási szándékát, csekély 6 hónap elteltével! eladhatjuk annak, aki legalább 10 éve állandó lakhellyel vagy székhellyel rendelkezik Szlovákiában.

kep3.jpg

Az előbbi sorokban bemutatott modell első látásra szigorúnak tűnik, viszont a realitás az, hogy a mezőgazdasággal foglalkozó külföldi cégek szlovákiai anyavállalatai már a törvény elfogadásának időpontjában valőszínüleg teljesítették a 10 évben meghatározott feltételt (2004 az EU csatlakozás időpontja, 2014 a törvény elfogadásának dátuma).

Jelenlegi bejegyzés központi fogalma a mezőgazdasági föld, termőföld, melyet a törvény negatív értelemben jellemez, tahát mit nem nevezhetünk annak. Mezőgazdasági földnek nem minősül a kert („záhrada“), belterületen található földek („intravilán“), külterületben található földek („extravilán“), ha valamelyik jogszabály alapján nem csak mezőgazdasági célra használható, ha mezőgazdasági felhasználása jogszabály által korlátozott, ha a területe kisebb mint 2.000 m2 (20 ár), vagy ha mezőgazdasági épület mellett található, mellyel funkcionális egységet képez.

Ha az előző 3 pontban említett föld tulajdonjogát szeretnénk más személyre átruházni (pl. eladni), a 140/2014 – es számú törvény nem vonatkozik ránk.

A továbbiakban további, a törvény által nyújtott lehetőségekről lesz szó, amelyek kivételt képeznek a 140/2014 –es törvény alól, így eladási igényünket nem kell a mezőgazdasági minisztériumnak bejelentenünk. Ezek a következő esetek:

  • a szerződő feleket rokoni kapcsolat fűzi egymáshoz (apa – fia, testvérek) – a rokoni kapcsolatot ajánlott hivatalos dokumentummal alátámasztani (pl. születési anyakönyv)
  • tulajdonjogi viszonyok rendezése (úgyn. restitúció)
  • közérdek alapján kötött szerződés
  • kisajátítás
  • a vevőnk olyan személy, aki a szerződés aláírása előtti 3 évben mezőgazdasági termelést végez vagy mezőgazdasági vállalkozást vezet az adott településen, vagy fiatal gazdász („mladý poľnohospodár“) – nála a 3 év nem feltétel
  • a vevőnk olyan személy, aki a szerződés aláírása előtti 3 évben mezőgazdasági termeléssel foglalkozó cég, személy alkalmazottja
  • a vevő földünk résztulajdonosa.

Zárszóként megemlítenék pár humoros történetet az elemzett törvénnyel kapcsolatosan. Mivel a felvidéki ember találékony, a törvény elfogadása után természetesen kíméletlenül kihasználta a törvény által (szándékosan?) hagyott kiskapukat.

Az eredeti törvény nem vonatkozott a csereszerződésekre. Így az emberek mezőgazdasági földeket cseréltek, minden elképzelhető dologra: kanapéra, sertésekre, autógumikra, krémekre. A törvényhozó célja természetesen nem ez volt, lehettek a krémek bármilyen értékesek is, így kicsit változtatni kellett a törvényen: ma már termőföldet csak termőföldre cserélhetünk, amelyek értéke között maximum 10 % különbség lehet.

A második a rokoni kapcsolatokra vonatkozott, amit az eredeti törvény szerint elég volt becsületbeli nyilatkozattal („čestné vyhlásenie“) bizonyítani. Így történhetett, hogy hirtelen mindenki rokoni kapcsolatba került a másik szerződő féllel, ami egy idő után nemcsak a családfakutatók, de a törvényhozók figyelmét is felkeltette, így a rokoni kapcsolatot ma már hivatalos dokumentummal kell bizonyítani.

A 140/2014 – es törvény által megszabott feltételek elbírálását a kedves olvasóra hagynám, a kritikusok szerint a törvényt az ókori szokásoknak megfelelően el kellene törölni a föld színéről, a helyét vastagon sóval beszórni, hogy az utókor ne is emlékezzen semmilyen nyomra vele kapcsolatosan.

A fenti témában társszerzőnk JUDr. Bugár Viktor keresi a válaszokat, akinek írásait szintén megtalálhatjárok a felvidekikataszter nevü FB oldalon is, illetve a profiljára kattintva kérdéseket is tehettek fel neki.

Ezt feltétlenül olvasd el!

Miért tiltakoznak a gazdák? Mi a baj a földtörvényekkel? III. részMiért tiltakoznak a gazdák? Mi a baj a földtörvényekkel? III. rész

Ezek még érdekelhetik

A LAKÁSKULTÚRA napja (június első szombatja) alkalmából elárulunk 10 trükköt, amelytől nagyobbnak tűnhet a hálószoba.
Teljes cikk
A világon minden fejlődik, ezért érvénybe lépett a Polgári törvénykönyv által szabályozott bérleti szerződés mellett a rövidtávra kötött lakásbérleti szerződés is (Zmluva o krátkodobom nájme bytu). A rendszerváltás óta ez volt az első jelentősebb változtatás a bérleti szerződések terén, amire már nagy szükség volt.
Teljes cikk
Vannak akik, már egy ideje boldog, közös pillanataikat élik meg új otthonukban, mások még csak kezdik megszokni, hogy ingatlantulajdonosokká váltak. Az azonban közös bennük, hogy amennyiben az előző évben vásárolták ingatlanukat, január végéig kötelesek azt bejelenteni, az ingatlanadó (daň z nehnuteľnosti) kiszámítása miatt. Az ingatlanadót mindig annak a városnak vagy a községnek fizetjük, ahol az ingatlanunk van. Az ingatlanadó mértékét minden helyiség maga szabja meg.
Teljes cikk
A következőkben a szlovákiai kataszterrel kapcsolatos alapinformációkat osztunk meg, és a leggyakrabban elhangzott kérdésekre adunk választ.
Teljes cikk
A gazdákat és mezőgazdasági földek tulajdonosait érintő földtörvények 3. záró cikkét olvassa a kedves érdeklődő. Befejező részben a pótföldekkel („náhradné pozemky“) kapcsolatos tudnivalókat igyekeztem körüljárni.
Teljes cikk
Mikor még csak azon gondolkodik, hogy piacra dobná ingatlanát, nyugodt szívvel forduljon egy ingatlanközvetítőhöz segítségért, hiszen vele átbeszélheti azokat a kérdéseket, amelyek az Ön ingatlanának értékesítését érintik. Egy jó ingatlanközvetítő mindig szívesen ad tanácsokat, hogy elkerülje azokat a hibákat, amelyek végül az Ön zsebéből vennék ki a pénzt.
Teljes cikk