Mi lesz a lakáshitel kamatokkal? - Bankinfó 2019/ IQ

Tavaly jelentkeztünk utoljára a banki újdonságokat összefoglaló sorozatunkkkal, s az egy negyedév elég hosszú idő ahhoz, hogy legyen miről beszámolnunk. Lássuk hát, mik voltak a pénzügyi piac legfontosabb újdonságai 2019 első negyedévében.

Mi lesz a lakáshitel kamatokkal? - Bankinfó 2019/ IQ

Az utolsó jelentkezésünk óta a lakáshitelek piaca kicsit megállapodott, nem történtek az útobbi fél évben nagyobb változások, szigorítások. Legérdekesebb újdonság februárban a fiatal házasoknak járó hitel megszavazása volt.

Ezzel a témával már egy külön cikkünkben foglakoztunk részletesebben. Azóta semmi új konkrétum nem látott napvilágot, így érdemben csak júliusban tudunk visszatérni hozzá, ha kijönnek a pontos részletek. Ám továbbra is mivel sokan érdeklődnek a témáról nálunk, ezért röviden frissítsük fel, mi az, amit már biztosan tudunk: nem fog automatikusan járni minden fiatal házasnak. Az igénylő házaspár összbevétele nem haladhatja meg a minimálbér négyszeresét.

 

További hírek pár sorban

- A központi alapkamat nagy valószinűséggel nem növekszik (tehát marad a 0 százalékon) még 2020 júliusáig. Mindjárt ki fejtjük azt is, hogy ez miért lehet gond a jövőben.

 - Az ingatlan-barométer alapján, egy négyzeméter lakásra 255-327 órát kell dolgoznia egy átlagos szlovákiai munkásnak. Ez munkanapokban kifejezve 32- 41 ledolgozott napot jelent. (vagyis egy 70 négyzetméteres lakásért cca 2240 - 2870 napig kell dolgozni). A lakásárak növekedése nem állt meg: negyedéves viszonylatban 2,8 százalékkal növekedtek a lakásárak. Egyes régiókban elértük a 10 éves maximumot. Ez azonban nem zavar senkit továbbra sem az ész nélküli költésben. A bankok nem érzik, hogy a szigorítások miatt csökkent volna a lakáshitelek utáni kereslet

 - Januárban először történt meg, hogy a lakosság több pénzt kért kölcsön, mint amennyit a bankokban tart. 35,8 milliárd euró hitelt cipelünk a vállunkon, míg ezzel szemben 35,4 milliárd eurónyi megtakarítást tartunk a bankokban.

 - Szintén 2019-es újdonság, hogy már nem osztogatják korlátlanul az állami prémiumot a lakástakarék-pénztárak. Ha valakinek mégis jár, 2800 eurót kell elhelyeznie a lakástakarék számláján, hogy kapjon 70 eurónyi támogatást. Ha ránk hallgatsz, sokkal jobb helyeket is találhatsz annak a 2800 eurónak.

 

A lakástakarék-pénztárak gyakorlatilag KO-t kaptak azzal, hogy nagyon nehéz már az állami bónuszhoz jutni. Szintén beszámoltunk már a változásokról párszor, ezzel párhuzomosan megfigyelhető, hogy év eleje óta hatalmasat esett a lakástakarékok iránti kereslet. A lakástakarék-pénztárak masszív kampányba kezdtek, szinte minden illetéket lecsökkentettek, vagy eltöröltek, hogy legalább így csábítsák be az ügyfeleiket. De senkit ne tévesszenek meg az óriásplakátok. Az azokról üvöltő éves 5-7 százalékos kamat nem reális, kizárólag az első évben számíthatunk ilyen hozamra. Hosszútávon, állami bónusz nélkül számoljunk nyugodt szívvel 1 százalék alatti kamatot.

KO_Stavebné sporenie.jpg

 

Hogyan alakultak a lakáshitel kamatok?

Nagyobb változás nem történt, azonban elmondható, hogy a Prima bankán és a Poštová bankán kívül a legtöbb bank már elrugaszkodott az 1 százalékos kamatoktól. De ez utóbbi kettőben is várhat ránk meglepetés: a Prima banka csak négy évre garantálja az 1 százalékot, a Poštová banka pedig 1 százaléktól kommunikálja a kampányát.  Így nem ritkán fordul elő, hogy a hitel beadása után, hogy végül 1,2-1,4 százalékos kamattal végezzük (ami valljuk be azért, még mindig nagyon jónak mondható). Viszont! Akik már oldottak lakáshitelt-építkezést, rájöhettek, a kisebb bankoknál az egyedüli jó dolog a kamat. Amint bonyolultabb esetről van szó, mindenképp a nagy négyest (VÚB, SLSP, Tatra, ČSOB) ajánljuk.

Hogyan alakul a jövő? 

 A TOP 1 kérdés, amit kapunk tőletek, az pedig pontosan ez a kérdés: hogyan alakulnak majd a jövőben a lakáshitelek kamatai. Van egy jó hírünk rövidtávra, ami azonban hosszútávon nagyon fájdalmas lehet. Az Európai Központi Bank, főleg a politikai nyomásnak engedve, 2020 júliusáig garantálja, hogy nem emel alapkamatot, tehát marad a 0 százalékos központi kamat. Mivel az EKB kamat befolyásolja legnagyobb mértékben a banki kamatokat, ezért aki a kamatok növekedésétől tart, az 2019-ben biztosan kifújhatja magát. 

 

De akkor miért rossz ez a jövőre nézve?  Avagy egy kis alap közgáz:

Az, hogy a törvényhozók ennyire félnek a kamat emeléstől, ez azt jelzi, hogy még 10 évvel a gazdasági válság után is nagyon rossz bőrben van a gazdaság.A növekedés és a munkanélküliség csökkenése, mellyel most előszeretettel villognak a politikusok, nem organikus, csak az ingyen osztogatott pénz hatása.

A sok többletpénz a gazdaságban gyorsan növekedő inflációt okozhat. Sőt nemcsak okozHAT, biztosan azt fog okozni, amit, ha elszabadul, nagyon nehéz lesz megfékezni, ebből még sok probléma adódhat.

Elkönyvelhetjük, hogy az ingatlanárak még tovább fognak növekedni, vagyis még ennél is több ember adósodik el, az alacsony hitelkamatok tovább ösztönöznek mindenkit, hogy akár a legmagasabb árszinteken is vásároljanak. Hiszen látszólag nincs kockázat, és mindenkit elkap az „én sem akarok a lakásbuliból kimaradni“ – érzés.

Épp ezért, próbáljuk megérteni, lehet magasabb számokat látunk a bankszámlánkon, nő a fizetésünk, többet ér az ingatlanunk, de mindez ne tévesszen meg. Egy ideig még gazdagabbnak is érezhetjük magunkat. Ám azután keményen visszafog az egész ütni.

 

Ezt feltétlenül olvasd el!

Mi lesz a lakáshitel kamatokkal? - Bankinfó 2019/ IQMi lesz a lakáshitel kamatokkal? - Bankinfó 2019/ IQ

Ezek még érdekelhetik

A legutolsó bankinfó óta sokat változtak a dolgok, megpróbálom röviden összefoglalni a legfontosabb tudnivalókat.
Teljes cikk
Manapság az alacsony kamatok idejét éljük. Ahogyan a telefon- és internet-előfizetésnél is két évente olcsóbb szolgáltató után nézünk, ugyanúgy a hiteleknél is időközben “olcsóbb” bankot kereshetünk a további törlesztésére.
Teljes cikk
Mielőtt belevetjük magunkat a karácsonyi ajándék-hajtóvadászatba, és megvennénk a következő fölösleges pulóvert, a 20. pár zoknit vagy épp nyakkendőt, nem árt, ha előtte leülünk, és alaposan átgondoljuk, mennyit is szeretnénk költeni, és kit, kiket szeretnénk megajándékozni. Elvégre senkinek sem segítünk azzal, ha újabb haszontalan dolgokra költjük el a pénzünket.
Teljes cikk
Jelenleg 8 bank kínál a szlovákiai piacon lakáshitelt: a SLSP, ČSOB, TB, VÚB, UniCredit, Prima, OTP és a Sberbank. Ez a felállás azonban változik: a Sberbankot bekebelezi a Prima, és a Postabank is beszáll a játékba. A Postabank (Poštová banka) eddig nem kínált lakáshiteleket, ez azonban április 3-án megváltozott. Mivel a lakáshitel-piac telített, ezért egy újdonsággal rukkoltak elő: megjelentették az ún. "offset lakáshitelt".
Teljes cikk
A következő évtől életbe lépnek a szeptemberben elfogadott intézkedések a lakás-takarékpénztárral kapcsolatban. Kétségkívül a lakástakarék a legnagyobb változáson megy keresztül a 25 évvel ezelőtti megalakulása óta. Az állami prémium teljes összegének megszerzésére a következő évben már 2.800 eurónyi betétre lesz szükség, azonban ez nem minden. További radikális változtatások lépnek érvénybe.
Teljes cikk
A kamatok sosem voltak ennyire alacsonyak, mint napjainkban. Szinte minden bank már 1,2-1,6% közötti kamatlábakra kínálja hiteleit, ezért a bankoknak újabb és újabb dolgokat kell kitalálniuk, hogy bevonzzák az új ügyfeleket. A VÚB is bekeményített, és egy meglepő lépésre szánta el magát.
Teljes cikk