Miért tiltakoznak a gazdák? Mi a baj a földtörvényekkel? III. rész

A gazdákat és mezőgazdasági földek tulajdonosait érintő földtörvények 3. záró cikkét olvassa a kedves érdeklődő. Befejező részben a pótföldekkel („náhradné pozemky“) kapcsolatos tudnivalókat igyekeztem körüljárni.

Miért tiltakoznak a gazdák? Mi a baj a földtörvényekkel? III. rész

A pótföldek tanulmányozása közben mindig az az érzésem támad, hogy az ókori Minotaurusz labirintusában bolyongó athéni ifjak egyike vagyok, aki az útvesztőben - a jogszabályok bonyolult rendszerében próbálja megkeresni a kivezető utat és elkerülni a Minotaurusz képében tetszelgő állam által létrehozott akadályokat.

A pótföldek kialakulásának megértéséhez szükséges egy kis visszatekintést tennünk a múltba. A jobbágyság megszűnésének köszönhetően a 19. század végén az egyszerű emberek is földtulajdonossá válhattak, kialakult az ingatlannyilvántartás kezdeti szabályozása. A kisgazdák saját földjeiken gazdálkodtak, az egyes földparcellák között kialakultak a határok, a szekerek által kigyúrt utak.

A második világháború végén Közép Európa államait főként a szovjet hadsereg „szabadította“ fel. A komunista ideológia fokozatosan tért hódított, 1948 – ban a kommunista párt választási győzelme után Csehszlovákia 1989 –ig a sarló és kalapács eszményét hirdetve a magántulajdonjog háttérbeszorítását próbálta elérni. Az 50- es és 60 –as években megkezdődöt és végbement a szövetkezesítés. A gazdák, akik idáig saját kis földjeiken termeltek, a szövetkezeti tagság fejében „felajánlották“ a földjeiket közös használatra (aki pedig nem szeretett volna „szövetkezni“, attól a földjét elvették, elkobozták). A szövetkezet mezőgazdasági földterülete tehát a gazdák kisebb nagyobb parcelláiból állt össze.

A rendszerváltás után (1989) viszont ismét megnyílt a lehetőség az egyéni vállalkozásra, a saját  tulajdonban található és az addig a szövetkezet által művelt földterületen. Viszont 3-4 évtized hosszú idő, a régi külterületi határok a földek között eltűntek, a szekerek által kigyúrt utak, melyek az egyes kisebb földekhez vezettek, megszűntek. A szövetkezet egy tömbben több száz hektár kiterjedésű földterületet is művelhetett. Így sok gazda akkor szembesült a ténnyel, hogy a földjei sokszor a több hektár kiterjedésű tömb közepén találhatóak, tehát reálisan megközelíthetetlenek, vagy egymástól messze találhatóak, a termelés gazdasági szempontból kudarcra van ítélve.

foldtorveny3 - illusztracio.jpg

A gazdák elégedetlenségét enyhítendő megoldást kellett találni, így megszületett a pótföldek, másnéven póthasználat („náhradné užívanie“) fogalma (az 330/1991 – es törvény, 15. §). A politikusok „ideiglenes“ megoldásként tekintettek a pótföldek intézményére, 2008 – ban el is lettek törölve.

Ha valakit untatnak a hosszú írások, azoknak a pótföldekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat 3 pontba sűrítettem:

  1. Pótföld kimérése a szövetkezet által bérelt, de az ígénylőtől eltérő személyek tulajdonába tartozó földön történt.
  2. Pótföld kimérése és odaítélése csakis az állami szerv, jelen esetben a körzeti földügyi hivatal döntése alapján volt lehetséges.
  3. Pótföldek odaítélése alapján a pótföld használója a döntés alapján NEM LETT A PÓTFÖLDEK TULAJDONOSA, tulajdonjoga változatlanul az elszórt földterületekhez kötődött. 

Eljutottunk egy fontos kérdéshez, amely több olvasóban is felmerülhet:

Mégis miért beszélünk a pótföldekről még 10 évvel a kimérési lehetőség eltörlése után is?

A választ a jelenlegi földművelésügyi minisztériumnál kell keresnünk, ugyanis a pótföldek odaítéléséről szóló döntések érvényessége 2018. december 31 – én lejár. A jelenlegi kormánynak a pótföldek használatáról új ötlete támadt, így a 2017 – es esztendő szeptemberében változtattak az 504/2003 – as és a 330/1991- es törvényen, a pótföldeket legálisan (!) használó gazdák albérleti viszony („podnájomný vzťah“) létrejöttét kérvényezhették, ellenkező esetben a használati joguk megszűnt.

A törvényváltoztatás nem sült el szerencsésen, az indulatok és a gazdák türelme elszállt. Sajnos kiderült, mint oly sok más esetben, hogy a pótföldek fogalma, szabályai létrejöttük során és a jelenlegi törvényváltozsás esetében sem lett a gazdáknak érthetően megmagyarázva, az általam megfogalmazott 3 fontos szabállyal véleményem szerint nem voltak tisztában az emberek. A problémát tetézte, hogy az egyes járásokban a pótföldek kimérése és odaítélése során ránk jellemzően különböző megoldások születtek. Sokan az adott település szövetkezetére bízták a pótföldek legalizálását, amely ki is mérte a pótföldet a gazda számára, de sajnos hivatalos kérvény és az állami szerv hivatlalos döntése nélkül. A szövetkezetek később sok helyen megszűntek, a kiméréssel kapcsolatos bizonyítékok sok helyen eltűntek.

 Miért is voltak fontosak a régi  döntések a pótföldek kiméréséről?

Az albérleti viszony kérvényezéséhez ugyanis szükséges volt csatolni a járási hivatal döntését a pótföldi viszony létrejöttéről. Aki ezzel nem rendelkezett, ekkor szembesült vele, hogy a pótföldhöz semmiféle jogi kapcsolat nem fűzi, tulajdonképpen veszélybe került a vállalkozása, ezzel együtt pedig a megélhetése. A gyakorlatban további problémás és szinte megoldhatatlan esetek is előfordulnak, ugyanis több helyen a pótföldek kimérése során a tulajdonjogi viszonyok a háttérbe szorultak, a pótföld határa több különböző tulajdonjoggal rendelkező földet érint, de találhatunk arra is példát, hogy a pótföld több kataszteri határon húzódik keresztül. Így már érthető, miért is elegédetlenek a gazdák a kormány legutolsó intézkedései végett.

Zárszóként megfogalmaznék egy erős kritikát. Mezőgazdasági kérdésekben, földjogi témakörben jellemző a szocializmus által 4 évtized (1948-1989) során létrehozott problémahalmazra kibeszélnünk magunk. Viszont be kell látnunk, hogy jelenleg már 2018 –at írunk, és lassan 3 évtizede (1989-2018) lebomlott a vasfüggöny. Ennyi idő alatt képtelenek voltunk rendbe hozni a piacgazdaságra való átlépést megsínylő mezőgazdaságot és elfogadni a mezőgazdasági földek megfelelő használatához nélkülözhetetlen tiszta szabályozást.

Kapcsolódó cikkek:  

Miért tiltakoznak a gazdák? Mi a baj a földtörvényekkel? II. rész

Miért tiltakoznak a gazdák? Mi a baj a földtörvényekkel? I. rész

Ezt feltétlenül olvasd el!

Miért tiltakoznak a gazdák? Mi a baj a földtörvényekkel? III. részMiért tiltakoznak a gazdák? Mi a baj a földtörvényekkel? III. rész

Ezek még érdekelhetik

Vannak akik, már egy ideje boldog, közös pillanataikat élik meg új otthonukban, mások még csak kezdik megszokni, hogy ingatlantulajdonosokká váltak. Az azonban közös bennük, hogy amennyiben az előző évben vásárolták ingatlanukat, január végéig kötelesek azt bejelenteni, az ingatlanadó (daň z nehnuteľnosti) kiszámítása miatt. Az ingatlanadót mindig annak a városnak vagy a községnek fizetjük, ahol az ingatlanunk van. Az ingatlanadó mértékét minden helyiség maga szabja meg.
Teljes cikk
A kataszteri rendszer többfajta, régi idők megoldatlan problémáiból eredendő nehézséggel küzd. Ennek egyik legjobb példája a „C“ regiszterű parcellák és az „E“ regiszterű parcellák témaköre (továbbiakban az egyszerűség kedvéért „C“ parcellák és „E“ parcellák), melyek a mindennapi életben sok fejtörést okoznak az átlagemberek és a szakemberek körében is.
Teljes cikk
A következőkben a szlovákiai kataszterrel kapcsolatos alapinformációkat osztunk meg, és a leggyakrabban elhangzott kérdésekre adunk választ.
Teljes cikk
A világon minden fejlődik, ezért érvénybe lépett a Polgári törvénykönyv által szabályozott bérleti szerződés mellett a rövidtávra kötött lakásbérleti szerződés is (Zmluva o krátkodobom nájme bytu). A rendszerváltás óta ez volt az első jelentősebb változtatás a bérleti szerződések terén, amire már nagy szükség volt.
Teljes cikk
A LAKÁSKULTÚRA napja (június első szombatja) alkalmából elárulunk 10 trükköt, amelytől nagyobbnak tűnhet a hálószoba.
Teljes cikk
Cikksorozatunk második részét olvassa a kedves érdeklődő, mely során megpróbálkozom érthető módon elmagyarázni a földtörvényeink által előírt szabályozási rendszert nemcsak a mezőgazdasággal foglalkozó szakembereknek, de a témában kevésbé otthon lévő laikusoknak is.
Teljes cikk