Miért tiltakoznak a gazdák? Mi a baj a földtörvényekkel? III. rész

A gazdákat és mezőgazdasági földek tulajdonosait érintő földtörvények 3. záró cikkét olvassa a kedves érdeklődő. Befejező részben a pótföldekkel („náhradné pozemky“) kapcsolatos tudnivalókat igyekeztem körüljárni.

Miért tiltakoznak a gazdák? Mi a baj a földtörvényekkel? III. rész

A pótföldek tanulmányozása közben mindig az az érzésem támad, hogy az ókori Minotaurusz labirintusában bolyongó athéni ifjak egyike vagyok, aki az útvesztőben - a jogszabályok bonyolult rendszerében próbálja megkeresni a kivezető utat és elkerülni a Minotaurusz képében tetszelgő állam által létrehozott akadályokat.

A pótföldek kialakulásának megértéséhez szükséges egy kis visszatekintést tennünk a múltba. A jobbágyság megszűnésének köszönhetően a 19. század végén az egyszerű emberek is földtulajdonossá válhattak, kialakult az ingatlannyilvántartás kezdeti szabályozása. A kisgazdák saját földjeiken gazdálkodtak, az egyes földparcellák között kialakultak a határok, a szekerek által kigyúrt utak.

A második világháború végén Közép Európa államait főként a szovjet hadsereg „szabadította“ fel. A komunista ideológia fokozatosan tért hódított, 1948 – ban a kommunista párt választási győzelme után Csehszlovákia 1989 –ig a sarló és kalapács eszményét hirdetve a magántulajdonjog háttérbeszorítását próbálta elérni. Az 50- es és 60 –as években megkezdődöt és végbement a szövetkezesítés. A gazdák, akik idáig saját kis földjeiken termeltek, a szövetkezeti tagság fejében „felajánlották“ a földjeiket közös használatra (aki pedig nem szeretett volna „szövetkezni“, attól a földjét elvették, elkobozták). A szövetkezet mezőgazdasági földterülete tehát a gazdák kisebb nagyobb parcelláiból állt össze.

A rendszerváltás után (1989) viszont ismét megnyílt a lehetőség az egyéni vállalkozásra, a saját  tulajdonban található és az addig a szövetkezet által művelt földterületen. Viszont 3-4 évtized hosszú idő, a régi külterületi határok a földek között eltűntek, a szekerek által kigyúrt utak, melyek az egyes kisebb földekhez vezettek, megszűntek. A szövetkezet egy tömbben több száz hektár kiterjedésű földterületet is művelhetett. Így sok gazda akkor szembesült a ténnyel, hogy a földjei sokszor a több hektár kiterjedésű tömb közepén találhatóak, tehát reálisan megközelíthetetlenek, vagy egymástól messze találhatóak, a termelés gazdasági szempontból kudarcra van ítélve.

foldtorveny3 - illusztracio.jpg

A gazdák elégedetlenségét enyhítendő megoldást kellett találni, így megszületett a pótföldek, másnéven póthasználat („náhradné užívanie“) fogalma (az 330/1991 – es törvény, 15. §). A politikusok „ideiglenes“ megoldásként tekintettek a pótföldek intézményére, 2008 – ban el is lettek törölve.

Ha valakit untatnak a hosszú írások, azoknak a pótföldekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat 3 pontba sűrítettem:

  1. Pótföld kimérése a szövetkezet által bérelt, de az ígénylőtől eltérő személyek tulajdonába tartozó földön történt.
  2. Pótföld kimérése és odaítélése csakis az állami szerv, jelen esetben a körzeti földügyi hivatal döntése alapján volt lehetséges.
  3. Pótföldek odaítélése alapján a pótföld használója a döntés alapján NEM LETT A PÓTFÖLDEK TULAJDONOSA, tulajdonjoga változatlanul az elszórt földterületekhez kötődött. 

Eljutottunk egy fontos kérdéshez, amely több olvasóban is felmerülhet:

Mégis miért beszélünk a pótföldekről még 10 évvel a kimérési lehetőség eltörlése után is?

A választ a jelenlegi földművelésügyi minisztériumnál kell keresnünk, ugyanis a pótföldek odaítéléséről szóló döntések érvényessége 2018. december 31 – én lejár. A jelenlegi kormánynak a pótföldek használatáról új ötlete támadt, így a 2017 – es esztendő szeptemberében változtattak az 504/2003 – as és a 330/1991- es törvényen, a pótföldeket legálisan (!) használó gazdák albérleti viszony („podnájomný vzťah“) létrejöttét kérvényezhették, ellenkező esetben a használati joguk megszűnt.

A törvényváltoztatás nem sült el szerencsésen, az indulatok és a gazdák türelme elszállt. Sajnos kiderült, mint oly sok más esetben, hogy a pótföldek fogalma, szabályai létrejöttük során és a jelenlegi törvényváltozsás esetében sem lett a gazdáknak érthetően megmagyarázva, az általam megfogalmazott 3 fontos szabállyal véleményem szerint nem voltak tisztában az emberek. A problémát tetézte, hogy az egyes járásokban a pótföldek kimérése és odaítélése során ránk jellemzően különböző megoldások születtek. Sokan az adott település szövetkezetére bízták a pótföldek legalizálását, amely ki is mérte a pótföldet a gazda számára, de sajnos hivatalos kérvény és az állami szerv hivatlalos döntése nélkül. A szövetkezetek később sok helyen megszűntek, a kiméréssel kapcsolatos bizonyítékok sok helyen eltűntek.

 Miért is voltak fontosak a régi  döntések a pótföldek kiméréséről?

Az albérleti viszony kérvényezéséhez ugyanis szükséges volt csatolni a járási hivatal döntését a pótföldi viszony létrejöttéről. Aki ezzel nem rendelkezett, ekkor szembesült vele, hogy a pótföldhöz semmiféle jogi kapcsolat nem fűzi, tulajdonképpen veszélybe került a vállalkozása, ezzel együtt pedig a megélhetése. A gyakorlatban további problémás és szinte megoldhatatlan esetek is előfordulnak, ugyanis több helyen a pótföldek kimérése során a tulajdonjogi viszonyok a háttérbe szorultak, a pótföld határa több különböző tulajdonjoggal rendelkező földet érint, de találhatunk arra is példát, hogy a pótföld több kataszteri határon húzódik keresztül. Így már érthető, miért is elegédetlenek a gazdák a kormány legutolsó intézkedései végett.

Zárszóként megfogalmaznék egy erős kritikát. Mezőgazdasági kérdésekben, földjogi témakörben jellemző a szocializmus által 4 évtized (1948-1989) során létrehozott problémahalmazra kibeszélnünk magunk. Viszont be kell látnunk, hogy jelenleg már 2018 –at írunk, és lassan 3 évtizede (1989-2018) lebomlott a vasfüggöny. Ennyi idő alatt képtelenek voltunk rendbe hozni a piacgazdaságra való átlépést megsínylő mezőgazdaságot és elfogadni a mezőgazdasági földek megfelelő használatához nélkülözhetetlen tiszta szabályozást.

Kapcsolódó cikkek:  

Miért tiltakoznak a gazdák? Mi a baj a földtörvényekkel? II. rész

Miért tiltakoznak a gazdák? Mi a baj a földtörvényekkel? I. rész

Ezt feltétlenül olvasd el!

Te elválnál egy kedvező hitel miatt? - Jön a fiatal házasoknak járó hitel Te elválnál egy kedvező hitel miatt? - Jön a fiatal házasoknak járó hitel

Ezek még érdekelhetik

A világon minden fejlődik, ezért érvénybe lépett a Polgári törvénykönyv által szabályozott bérleti szerződés mellett a rövidtávra kötött lakásbérleti szerződés is (Zmluva o krátkodobom nájme bytu). A rendszerváltás óta ez volt az első jelentősebb változtatás a bérleti szerződések terén, amire már nagy szükség volt.
Teljes cikk
Végre megtaláltuk álmaink otthonát, amelyet kerestünk. Bizonyos dolgokat viszont figyelembe kell vennünk még mielőtt fejest ugranánk a vásárlásba és szerződéssel köteleznénk magunkat. Először mindig meg kell néznünk a tulajdonlapot/tulajdonlapokat, amelyek az ingatlanhoz tartozhatnak. Szlovákiában a www.katasterportal.sk weboldalon szabadon hozzáférhetünk minden tulajdonlaphoz. Miért fontos ez? Vajon mit is kell nézni rajta és mi mit jelent? A cikkben erre választ találnak.
Teljes cikk
A kataszteri rendszer többfajta, régi idők megoldatlan problémáiból eredendő nehézséggel küzd. Ennek egyik legjobb példája a „C“ regiszterű parcellák és az „E“ regiszterű parcellák témaköre (továbbiakban az egyszerűség kedvéért „C“ parcellák és „E“ parcellák), melyek a mindennapi életben sok fejtörést okoznak az átlagemberek és a szakemberek körében is.
Teljes cikk
Az utóbbi időszak forró témája a földművelésügyi tárca és a gazdák vitája, az agrárszektor működésének kritikája, amely országos traktorfelvonulásban csúcsosodott ki. Szlovákia déli régiója termőföldben gazdag vidék, a mezőgazdasági munka gazdag tradíciókra tekint vissza, sok járásban még jelenleg is a legfontosabb bevételi forrásnak tekinthető. Kijelenthető, hogy széles réteget érintő kényes problémáról van szó.
Teljes cikk
Cikksorozatunk második részét olvassa a kedves érdeklődő, mely során megpróbálkozom érthető módon elmagyarázni a földtörvényeink által előírt szabályozási rendszert nemcsak a mezőgazdasággal foglalkozó szakembereknek, de a témában kevésbé otthon lévő laikusoknak is.
Teljes cikk
A következőkben a szlovákiai kataszterrel kapcsolatos alapinformációkat osztunk meg, és a leggyakrabban elhangzott kérdésekre adunk választ.
Teljes cikk