Fizess a saját pénzedért! - küszöbön a negatív kamatok világa

abc

A pénzügyi ismereteim megszerzése a matematika órákon kezdődőtt az alapsuliban, valahol ötödik osztály környékén, mikor belekóstoltunk a kamatszámításba. A képlet egyszerűnek tűnt. Ha beteszem a pénzem a bankba, a bank használja. Ezért pedig kamatot fizet nekem. Viszont ha én kérek kölcsön, én használom a bank pénzét, akkor én fizetem a használati díjat, vagyis a kamatot. Az elmúlt évtizedekben ez így igaz is volt, most viszont a világ kezd a feje tetejére állni. Kölcsönöket kapok a banktól teljesen ingyen, míg ha a saját pénzem akarom betenni, lassan én fizetek érte. Hogy is van ez akkor?

Fizess a saját pénzedért! - küszöbön a negatív kamatok világa

Aki a pénzügyeket figyelemmel követi, feljegyezhette, hogy az Európai Központi Bank még legalább 2020 közepéig 0 százalékon tartja a banki alapkamatot. Ez azt jelenti, hogy a kereskedelmi bankok kockázat nélkül ingyen juthatnak a pénzhez, így ők is nagyon olcsón tudják a lakáshiteleket, hiteleket kínálni. Az érem másik oldala viszont, hogy így semmi szükségük a lakossági betétekre, sőt csak nyűg nekik, hiszen az emberek állandóan kiveszik, beteszik, a bankoknak kezelnie kell a banki műveleteket, sőt, még kamatot is kellene rájuk adni. MIndezt azért, amit máshol megkapnak ingyen.

Valami bűzlik Dániában…

Dánia volt az első európai ország, ahol a második legnagyobb bank, a Jyske Bank vezetője október elején bejelentette, hogy aki náluk szeretné tartani a pénzét, annak bizony fizetnie kell decembertől. Pláne, hogy ott már a kölcsön kamatok is negatívak egy ideje. Dániában 10 éves lakáshitelre az egyik bank 0,5 százalékos negatív kamatot ad (!!!) – kvázi fizetnek azért, ha náluk veszel fel kölcsönt, és használod az ő pénzük, míg egy másik ottani bank 30 évre ad kölcsön 0,5 százalékos kamat mellett. Ilyen feltételek mellett nem csoda, hogy minél több pénzt próbálnak besajtolni az ügyfelektől.

A Danmarks Nationalbank (vagyis a nemzeti bank ottani megfelelője) már ráadásul 2012 óta tartja az alapkamatot negatív tartományokban. Az ottani bankok fizetnek a dán központi bankban tartott pénzükért is, így a nyereségeik egyre csökkentek az utóbbi években.

Az első körben csak azokat érintette a változás, akiknek több mint egymillió eurónak megfelelő dán koronájuk volt. Ám decemberől lejjebb viszik a limitet, most már a 100 ezer euró feletti betéteseknek is fizetniük kell egy bizonyos formájú “adót”, ami 0,75 százalék. Százezer euró megtakarítás a folyószámlán nekünk még mindig elég magas összegnek tűnhet, ám egy átlagos dán 3500 euró körüli összeget visz haza havonta nettó, így jóval többen is tudnak magasabb összegeket megspórolni. A statisztikai hivatal szerint 2017-ben több mint 163 ezer dániai lakosnak volt 100 ezer eurója megspórolva folyoszámlán.

Kik számolnak fel még negatív kamatot Európában?

A leggazdagabbakra vonatkozó negatív adó egyáltalán nem újdonság. A svájci Credit Suisse Group AG egymillió euró felett 0,4 százalékot számláz a klienseinek, a szintén svájci USB 0,6 százalékot 500 ezer euró betét felett. A dán Sydbank is egymillió euró felett behajtja a 0,6 százalékot, illetve Németországban a legnagyobb takarékpénztár, a Hamburger Sparkasse félmillió euró felett a magánszemélyektől és 250 ezer euró felett a véges kliensektől kér bizonyos “illetéket a megőrzésért”. Viszont amit a Jyske Bank tervez jóval szélesebb réteget érint, illetve eddig ez a legmagasabb illeték: 0,75 százalékot fog fizetni december 1-től minden 100 ezer eurónál több pénzt a számláján tartó ügyfél.

Ami minket érint

Minden közgazdász most Dániára veti a szemét egyértelműen. Senki nem tudja, hogy ez a kísérlet hogyan sül el. Fogják-e követni más bankok is a Jyske Bank példáját? Eljönnek onnan a kliensek? Ellenben, ha működni fog a dolog, nem kizárt, hogy hozzánk is begyűrűzik.  Ilyenkor mit lehet tenni? Egy lehetőség, hogy hazavisszük és a párnába varrjuk a megtakarításaink. Én inkább egy másikat javasolnék. Aki olvasta pár héttel ezelőtt a cikkem, az emlékezhet rá, hogy sosem javasoltam az egyszerű folyószámlán tartani sok pénzt. Sokkal optimálisabb befektetni. Kis összegek esetén kevésbé kockázatos tőkealapokba, ám ha megvan a kellő befektetési tapasztalat, illetve ha már van egy bizonyos tartalékunk, kacsingathatunk az indexkövető alapok felé is akár. Fontos a diszciplína, és hogy ne essünk pánikba minden egyes piaci ingadozás láttán.

Tehát érdekes gazdasági kísérletnek nézünk elébe, én is kíváncsi vagyok mi sül ki ebből.


Ezt feltétlenül olvasd el!

Hitelt halasztasz? Mutatjuk, mennyibe fog kerülni Hitelt halasztasz? Mutatjuk, mennyibe fog kerülni

Ezek még érdekelhetik

  • Fektessünk aranyba! Vagy mégsem?

  • Mondj egy jó befektetést!

  • Alapfogalmak: Mik azok a kötvények?

  • Így spórolj a gyermekednek! I.

  • Mennyi pénzre van szükségem, ha nyugdíjba szeretnék menni? - Avagy a 4 százalékos szabály

  • Alapfogalmak: Pénzügyi terv