Miért tiltakoznak a gazdák? Mi a baj a földtörvényekkel? II. rész

Cikksorozatunk második részét olvassa a kedves érdeklődő, mely során megpróbálkozom érthető módon elmagyarázni a földtörvényeink által előírt szabályozási rendszert nemcsak a mezőgazdasággal foglalkozó szakembereknek, de a témában kevésbé otthon lévő laikusoknak is.

Miért tiltakoznak a gazdák? Mi a baj a földtörvényekkel? II. rész

Az első írásom témája a mezőgazdasági földek tulajdonjogának megszerzése volt, folytatásként megismerkedünk a mezőgazdasági földek bérlésével kapcsolatos előírásokkal.

A mezőgazdasági földek bérlésével kapcsolatos szabályok a Polgári törvénykönyvben és az 504/2003 –as a mezőgazdasági földek, mezőgazdasági vállalatok és erdők bérléséről szóló törvényben vannak lefektetve. Mivel előző írásomhoz hasonlóan szintén egy bő tartalmú kérdéskörrel állunk szemben, igyekeztem kiragadni és megfogalmazni a legfontosabb tudnivalókat.

Mi tekinthető mezőgazdasági földnek?

Az 504/2003 – as törvény alapján mezőgazdasági földnek tekinthető a termőföld („orná pôda“), komlóültetvény („chmeľnica“), szőlőültetvény („vinica“), gyümölcsös („ovocný sad“), kert („záhrada“), állandó gyepterület – legelő („trvalý trávny porast“), a kataszteri nyilvántartásban vezetett beépített terület („zastavaná plocha“), ha mezőgazdasági célra használjuk vagy a mezőgazdasági célra használt épület alatt található, valamint az előző sorokktól különböző terület, ha mezőgazdasági célra használjuk.

Bérleti szerződés tartama, hossza

Az átláthatóság kedvéért a szabályokat pontokba szedtem:

  1. Az 504/2003 – as törvény alapján a bérleti szerződés időtartama legkevesebb 5 év lehet.
  2. Bérleti szerződést köthetünk határozatlan időre („na neurčitý čas“), ebben az esetben a felmondási idő 5 év (tehát ha a szerződést 2019 – ben mondjuk fel, 2024 – ben végződik. A felmondást írásban kell megfogalmaznunk).
  3. Ha határozott időre kötünk bérleti szerződést, időtartama maximum 15 év lehet. Határozott időre kötött szerződés esetén a törvény megfogalmaz pár kivételt, példaként megemlíthetjük faiskola telepítését, mely során az időtartam 30 évre hosszabbodik.

A mezőgazdasági földek tulajdonváltásáról és az érvényes bérleti szerződésről elterjedtek különböző tévhitek. Az új tulajdonos ugyanis a bérleti szerződésben az előző helyébe lép, vagyis a bérleti szerződés tulajdonosváltás esetén automatikusan nem szűnik meg. A valós életben ez nehézségeket okoz. Ha gazdaként megveszem a művelésre alkalmas területet, amelyre érvényes bérleti szerződés vonatkozik, gazdálkodni rajta csak az érvényes bérleti szerződés lezárása után tudok majd.

Mit csináljunk, ha földtulajdonosként megtudjuk, hogy a földünket érvényes bérleti szerződés nélkül használja valaki?

Ebben az esetben felszólítást kell küldenünk a használónak, 2 lehetőséget kínálva:

  1. bérleti szerződést köthet velünk,
  2. földünk használatát fejezze be.

 Ha nem köt velünk bérleti szerződést vagy ha a földhasználat befejezésére szólítjuk fel, 30 nappal a termés betakarítása után (vagy az év végéig, ha nem termesztett rajta semmit) köteles visszaadnia földünket.

Mit csináljunk, ha mezőgazdászok vagyunk, és a mezőgazdasági föld tulajdonsosa nem írja alá a felkínált bérleti szerződést?

Ebben az esetben ha bebizonyítjuk, hogy a bérleti szerződés tervezetét eljuttattuk a tulajdonosnak, aki az eljuttatás utáni 2 hónapban nem szólított fel minket a föld használatának a befejezésére, vagy nem utasította el a szerződéstervezetet, és erről a lehetőségről őt felvilágosítottuk, akkor bérleti viszony jön létre közöttünk, mégpedig határozatlan időtartamra. Természetesen ez akkor érvényes, ha a tulajdonos mással már a tervezet elküldése és megkapása előtt nem kötött szerződést.

Fontos megjegyezni a bérleti szerződésekkel kapcsolatosan a való életben egy nehezen kivitelezhető szabályt, amely lényege, hogy ha a földünk tulajdonjogát résztulajdonosok birtokolják, a szerződést a föld résztulajdonosainak 2/3 –os többségével kell megkötnünk, nem pedig külön minden egyes résztulajdonossal. Viszont ha belegondolunk a szlovákiai földek tulajdonjogi helyzetére (mely során egy kis földterületnek is lehet akár több száz résztulajdonosa), ez a szabály a gyakorlatban szinte kivitelezhetetlen.

 kep2.jpg

Vége a bérleti szerződések automatikus meghosszabodásának

Talán az eredeti törvény legvitatottabb része a bérleti szerződések automatikus meghosszabodása volt, mely szerint ha a tulajdonos egy évvel a szerződés lejárta előtt nem szólította fel a föld bérlőjét a föld visszaadására, a bérleti szerződés automatikusan meghosszabbodott.

2018 – ban viszont változás történt az 504/2003 – as törvény ezen szakaszában. Az automatikus meghosszabbodás megszűnt, helyébe az eddigi bérlő a bérleti szerződésre való elsőbbségi joga került. Ez abban az esetben lehetséges, ha a bérlő teljesítette a bérleti szerződésben támasztott feltételeket. Kivételt képez ez alól, ha a bérleti szerződés végeztével a tulajdonos vagy az ő közeli rokona szeretne a földön gazdálkodni, vagy ha bérleti szerződés megszűnésekor tulajdonosváltás történik. Ezekben az esetekben a bérleti szerződés és 30 nappal a termés betakarítása után az eddigi bérlő köteles visszaadni a mezőgazdasági földet annak tulajdonosának.

Ha a törvény lényegét átültetjük a való életbe, a törvényalkotókat valószínűleg őseink régi mondása vezérelte, vagyis, hogy a kecske is jól lakjon, de a káposzta is megmaradjon. A nagy kiterjedésű földeken gazdálkodó vállalatok, nagygazdák tehát elvesztették a lehetőséget a bérleti szerződés automatikus meghosszabodására, így megnyílt az esély a kisebbek számára is gazdaságuk bővítésére. Viszont a törvény adta lehetőségek nagyon szűkek, mivel ha az előző bérlő rendszeresen teljesítette a bérleti szerződésben támasztott feltételeket, az elsőbbségi jog alapján vele kell megkötni az új bérleti szerződést. A kisgazda pedig hoppon marad.

Zárszó

Az 504/2003 – as törvény lassan 15 éve van érvényben, mely során a mezőgazdaságban rengeteg változás történt. Törvényalkotóink az utóbbi 5 évben 7 (hét!) darab törvényváltozással igyekeztek modernizálni és változtatni  a törvény adta lehetőségeken, elég kevés sikerrel. A mezőgazdasági földek bérlésével kapcsolatosan tehát leszögezhetjük, hogy a jogszabályok nehézkes, ellentmondással teli, sokszor egy jogász számára is nehezen olvasható és értelmezhető  szabályokat tartalmaznak, így tanácsként a gazdáknak azt ajánlanám, hogy a mindennapi életben odafigyeléssel és előretekintéssel foglalkozzanak a földjeikkel kapcsolatos bérleti szerződésekkel.

            Írásom végeztével eljutottunk cikksorozatunk III. részéhez, amely a mezőgazdasági földek Achilles - inát, a pótföldek kérdését fogja boncolgatni.



KÉRDEZZ BÁTRAN

Hozzászólna?

security

 payptonry

 2020-12-23 13:52:23

Buen Hora Para Tomar Propecia Pydayroapy canadian pharmacy cialis 20mg vordishinodo Cialis Diario Prospecto


Ezt feltétlenül olvasd el!

Hitelt halasztasz? Mutatjuk, mennyibe fog kerülni Hitelt halasztasz? Mutatjuk, mennyibe fog kerülni

Ezek még érdekelhetik

  • Ingatlan - venni vagy bérelni?

  • Minden, amit a tulajdonlapról tudni kell

  • Lakáskultúra napja - 10 trükköt, amelytől nagyobbnak tűnhet a hálószoba

  • Ha január, akkor ingatlanadó

  • 10 trükk, amelytől nagyobbnak tűnik a hálószoba

  • abcd