Miért olcsók a hitelek gazdasági válság idején?

Biztosan észrevettük már, hogy a bankok a megtakarításainkra néha 3%-os kamatot kínálnak, napjainkban pedig a 0,5%-os takarékszámla is jónak számít. Hasonlóképpen a lakáshiteleket is 4-5%-ért kínálták még pár éve, ma pedig a 2% is teljesen átlagos. A következőkben rámutatunk, hogy miért is változnak a banki kamatok.

Miért olcsók a hitelek gazdasági válság idején?

Egy korábbi írásomban ITT részleteztem, mi az oka annak, hogy a bankok néha megtakarításainkra 4%-os, néha pedig csak 1%-os kamatot adnak. Rávilágítottam arra, hogy a bank is sokszor pénzt kér kölcsön az Európai Központi Banktól (EKB), amely szintén változtatja a kamatait. Nézzük meg, vajon az EKB miért teszi mindezt!

Az alábbi táblázatból látjuk, hogy az EKB 8 éve még 2,50 %-ra adott pénzt a bankoknak, ma pedig 0%-ra.

alapkamat-1-1.png

A kérdés tehát az, miért változtatja meg az EKB az alapkamatot, miért nem ad mindig pl. 2%-os kamatra pénzt a bankoknak, hiszen, nagyon leegyszerűsítve, "úgyis csak nyomtatja a pénzt". Az alábbi ábrán szemléltetjük, hogyan hat ki az EKB alapkamata a végleges fogyasztói hitelek kamatára.

 alapkamat-bankok.png

Az ábrán láthatjuk, hogy maguk a bankok is hitelből, az EKB pénzéből, adják a kölcsönöket, amire rátesznek 2% hasznot. Tehát a fogyasztókhoz nem két vagy nulla százalékos hitel jut, hanem a négy vagy a két százalékos.

Most pedig nézzük meg, mi mindent befolyásolhat, ha az EKB csökkenti a kamatot, és hogyan tud segíteni ez a kamatcsökkentés a gazdasági válság alatt. Ennek megértéséhez elengedhetetlen az ún. monetáris politika ismerete, pontosabban ennek egyik eszköze, a kamatpolitika értelmezése.

Alapszituáció: Gazdasági válság tombol, és természetesen szeretnénk kilábalni belőle. Mik a tünetek? Mi a helyzet a munkanélküliséggel, az inflációval és a beruházásokkal?

valsag.png 

*A válság alatt a munkanélküliség növekszik, ezáltal az embereknek kevesebb a pénze, és a cégek sem emelhetik az áraikat. Ennek következtében csökken az infláció. Ha azonban a cégek nem növelhetik az áraikat, fejleszteni sem tudnak, ezért nincs szükségük új munkaerőre. És a kör ismétlődik.

A gazdaság beteg, mint egy emberi test. A test idővel ugyan legyőzi a betegséget, de az antibiotikum meggyorsíthatja a gyógyulást. A mi antibiotikumunk ezúttal az EKB és annak kamatcsökkentése.

Nézzük meg, mi történik a gazdasággal, ha az EKB elkezdi csökkenteni az alapkamatot! Értsd: beadjuk a gazdaságnak a gyógyszert. Milyen folyamatok indulnak be ezáltal?

Korrekció

Úgy, ahogy az átlagember is szinte "megbolondul" az alcsony hitelkamatok láttán, és hitelezésbe fog – mikor ha nem most alapon –, ugyanígy a vállalatok, gyárak is "megőrülnek". Nem titok, ha egy cég, gyár terjeszkedni akar, általában banki kölcsöhöz folyamodik. És mikor, ha nem a legalacsonyabb kamatok idején? Új gyártósort épitenek, új fejlesztésekbe kezdenek. Az alábbi ábrán láthatjuk, mik is lesznek a következmények ha a kamatok csökkennek.

fellendules.png

A fejlesztések új munkásokat követelnek, ezáltal a munkanélküliség lassan csökken. A dolgozó emberek újra költekezni kezdenek, így növekszik a kereslet, az árusok újra árakat emelhetnek. Ezzel együtt növekedik az infláció is, erősödnek a cégek, és lassan kilábalunk a válságból. Az EKB újra emelheti az alapkamatot, hiszen a túlzott optimizmus sem jó, buborékok keletkezhetnek.

És így tovább, körbe-körbe. Nagyon leegyszerűsítve: válság idején az EKB olcsó pénzzel injekciózza be a gazdaságot, mikor azonban már túl sok van forgalomban magas kamatokkal fogja vissza. Ezt az egyensúlyt szolgáltatott fenntartani az EKB a kamatpolitikájával. Tehát semmiképp sem egy gazdag EKB tulajdonost kell elképzelni a háttérben, aki játszadozik a számokkal, és meggazdagodik az ingyen kinyomtatott pénzből.

Remélem, így sokkal többet fog mondani egy hírekben elhangzó "kamatot emel az EKB" , "a piac kamatvágásra vár" vagy "kivár a központi bank" az olvasók számára.

Haladóknak: Ha belegondolunk, a fenti összefüggések alapján az infáció mindig legalább akkora mint az EKB alapkamatja. A bankok pedig nem nagyon kínálnak magasabb kamatot ennél. Pontosan ezért, hosszútávon nem tudunk a bankokban magasabb hozamot elérni, mint az infláció. A banki takarékszámlákon NEM TUDJUK leküzdeni az inflációt, hosszútávon NE a bankban takarékoskodjunk.


Ezt feltétlenül olvasd el!

Hitelt halasztasz? Mutatjuk, mennyibe fog kerülni Hitelt halasztasz? Mutatjuk, mennyibe fog kerülni

Ezek még érdekelhetik

  • Itt kezdd a saját pénzügyeid – útmutató (nem csak) pályakezdőknek

  • Miért nem kérnek a bankok a pénzünkből, avagy miért olyan alacsonyak a betéti kamatok? I. rész

  • Te szeretsz veszíteni ?

  • Miért nem kérnek a bankok a pénzünkből?

  • Mennyibe kerül egy adag mosás vagy egy 5 perces zuhany?