15 éve bukott be a BMG – avagy a piramisjátékokról

2017. 02. 04.
Profile picture for user balint
Bohák Bálint
A számok az én világom, és érdekel a gazdaság, ezért is mertem belevágni ebbe a projektbe. Ami azonban még jobban motivál, hogy látom magam körül az embereken, mennyire tanácstalanok és elveszettek a pénzügyek világában. A gyakori téves információ megnehezíti a jó döntéseket, ami problémákhoz vezet. A számok és a tények híve vagyok, csak abban hiszek, ami pontosan ki van számolva és papírra van vetve. Szeretek az apróbetűs részek közt kutakodni a szerződési feltételekben.
Lépjünk kapcsolatba!
BMG_Invest-1.jpg

Az idősebbeknek minden bizonnyal mélyen az emlékezetükbe vésődött 2002. február 4-e, a fiatalabb korosztály a médiából és a családtagoktól hallhatott már erről a történetről. Napra pontosan ma van 15 éve, hogy ’’lehúzta a rolót’’ és becsődölt a BMG Invest és a Horizont Slovakia. Ezzel a dátummal és az előtte lévő 5 éves tevékenységükkel beírták magukat Szlovákia történelmébe, mégpedig úgy, mint az ország eddigi legnagyobb csalása. Közel 170.000 ember vesztette el az egész életében összehalmozott pénzét, összesen körülbelül 400 millió eurót (12 milliárd szlovák koronát). Mint utólag kiderült, egy jól megszervezett piramisjátékról (pilótajátékról) volt szó.

Pilótajátéknak hívjuk az olyan nem fenntartható pénzügyi hálózatokat, amelyekbe az újonnan belépett emberek pénzét a korábban taggá válók kapják meg. Nem kapunk egyetlen reális terméket sem a pénzünkért cserébe, nincs egy cím, épület, vagy egy cég sem a befektetéseink mögött. Ellenben jó a reklám és kivétel nélkül hatalmas hozamokkal kecsegtetnek. 

Ugyanez volt a BMG és a Horizont esetében is. Nem szégyelltek 35-40 százalékos, már akkor is irreálisan hangzó kamatot kínálni a megtakarításokra. Abban az időben még nem volt minden háztartásban internet, szociális média nem létezett, az információk jóval lassabban terjedtek. Ez is eredményezte, hogy elfajulhatott a dolog. A Szlovák Nemzeti Bank és több szakember is közleményt adott ki, hogy rizikós befektetésről van szó, viszont a jó marketing és a tulajdonosok beszélőkéje legyőzte az ellenérveket. Nézzük meg, hogyan is működik ez a gyakorlatban:

 

Image
A Ponzi-séma ábrázolása, ami szintén piramisjáték a maga értelmében.

A tulajdonosok céget alapítanak,  saját kezdeti tőkéjükből masszív reklámot fizetnek, s elkezdik terjeszteni, hogy évente képesek 30-40 százalékos kamatot is kihozni a befektetésekből. Zoli, Tibi és még sokan mások bizalmat is szavaznak, és befektetnek 1000-1000 eurót. Eleinte szkeptikusok, de eltelik az első hónap-év, és látják, hogy a hozamot ténylegesen megkapták, sőt még ki is vehetik, ha szeretnék. Elmondják hát szomszédjaiknak is, micsoda lehetőségről tudnak, és igazolják is a reklámban elhangzottakat. Eltelik egy kis idő, s hirtelen rengeteg pénz kerül bele a rendszerbe. Mivel eleinte mindenki teljesen elégedett (ki ne lenne az, ha viszontlátja a kamatokat), tovább mesélik mégtöbb ismerősnek, hogy ez tényleg működik ergó "teljesen biztonságos". Így még többen fektetnek be a szebb jövő érdekében…és így tovább, körbe-körbe.

De egyszercsak eljön a pillanat, amikor elfogy a pénz. Ennek több oka is lehet, általában a tulajdonosok mohósága miatt következik be, akik felélik a pénzt, vagy az emberek bizalma valamiért rohamosan lecsökken és egyszerre sokan szeretnék kivenni a pénzüket, vagy akár a hatóságok is beavatkozhatnak. Ez következett be napra pontosan 15 éve, amikor már a a BMG Invest és a Horizont Slovakia tulajdnosai 5 év után érezni kezdték, hogy kihozták a csalásból a maximumot, és csődot jelentettek be, elszöktek Mexikóba vagy hasonló módon felszívódtak.

Az ilyen piramisjátékok mindig lesznek, s lesz mindig egy kis réteg, aki más kárára "jól jár", és esetleg még időben kiveszi a pénzét. Másrészt morális szempontból számomra nehezen elviselhető, hogy az én hasznom, lehet pont a póruljárt szomszédom pénze volt. Egy egész cikket lehetne írni a piramisjátékok pszichológiájáról, mikor az elején még nevetnek a befeketetők a "buta" szkeptikus ismerősön, mert nem akar "kedvezően" befektetni. És csak a tömegpszichózis miatt – ennyi ember nem tévedhet alapon – még többen fektetnek be.

Nézzük meg, mik azok az intő jelek, amelyekből sejteni lehet, hogy piramisjátékkal van dolgunk: 

  1. ha már 10 százalák fölötti éves kamatról van szó, az már gyanúsnak számít (a száz éves múlttal rendelkező pénzügyi alapok kamata mozog ilyen intervallumban)
  2. ha kezdőösszeget-kezdőcsomagot kell befizetnünk, ami mögött nincs reális termék, vagy ha van, nézzük meg, nem csak egy látszat termékről van szó, ami messze nem éri meg a befektetett összeg nagyságát.
  3. ha egy céget nem a Szlovák Nemzeti Bank szabályoz, és nem kapott licencet a működéséhez
  4. ha egy cégnek egy adóparadicsomban van a székhelye még másik 100 céggel együtt egy épületben
  5. ha a hangsúly azon van, hogy minél több ismerősünknek szóljunk, és motiválnak bennünket új emberek beszervezésével

Ha a fenti pontból legalább 3 teljesül, szinte 100%, hogy pilótajátékkal – piramisjátékkal van dolgunk. Nem kell azonban minden céget lepilótajátékozni és lepiramisozni, ahol piramis alakú rendszert látunk, ha belegondolunk, legtöbb munkahely struktúrája szintén piramis alakú. Lásd:
 

 

Image
A piramisjáték ironikus ábrázolása - egymásra tojó madarak.

Nem célunk bolygatni a múltat, de a piramisjátékok ma még nagyobb számban vannak körülöttünk. A naiv fiatalok könnyű prédák ezen társaságoknak, és a történelem csak ismétli önmagát. Ha csak egy embert is eltántoríthatunk attól, hogy csatlakozzon hasonló kétes cégekhez, már volt értelme feleleveníteni a BMG-t. Azonban, nem lenne szép a teljes felelőséget csak az alapító csalókra hárítani, ők csak kihasználták a mi mohóságunkat.

 

Új hozzászólás

Egyszerű szöveg

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.
  • A webcímek és e-mail címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
CAPTCHA
Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.